Tavasz a szőlőben
Az évet metszéssel kezdjük a szőlőben, ez az egyik leghosszabban elhúzódó munkafolyamat az ültetvényben – érthető is, mivel a termés mennyiségét és a tőkék egészségét nagyban befolyásolja az a alaposan és szakszerűen elvégzett metszés.
Ebben az időszakban mindent megtapasztalunk a szőlőben, gyakran a szállingózó hóesésben, hidegben, néha metsző szélben dolgozunk, de szerencsés esetben kiélvezhetjük a tavasz első sugarainak simogatását is.
Optimális esetben április elejére befejezzük a metszést, eddigre a szálvesszős művelésű területeken a szálvesszők lehajtásával is végzünk és megcsináljuk az apróbb karbantartási munkákat; kicseréljük a az elszakadt drótokat vagy elöregedett karókat is, hogy megújulva várhassuk a szőlő éves ciklusának beindulását.
Március közepe környékén, amikor a nappalok melegebbek lesznek és a talaj felmelegszik megindul a szőlőben a nedvkeringés, ilyenkor ha sebet ejtünk a tőkén (pl. metszés) ez a folyadék cseppek formájában kiválik a metszési felületen, ezt nevezzük könnyezésnek.
Amikor már könnyezni kezd a szőlő, tudjuk, hogy nincs sok idő vissza a fakadásig, ilyenkor érdemes belehúzni a munkákba, hogy kész legyünk mielőtt az első rügyek pattannak.
A könnyezés, bár drasztikusnak néz ki, nem nagy veszteség a szőlőnek egyébként, ráadásul a tél elején metszett tőkéknek volt idejük beszárítani a sebeket, így ezek ilyenkor már nem is könnyeznek.
Amikor a levegő átlag hőmérséklete tartósan 10 •C fölé emelkedik kipattannak az első rügyek, ez április elején várható, innentől már nincs megállás, a rügyek fakadnak és a hajtások növekedni kezdenek, ebben az időszakban nincs sok dolgunk a szőlőben, csak reménykedünk a szép termésben és, hogy ne jöjjön tavaszi fagy amely károsíthatná a fiatal hajtásokat.